Kinesio Tape és a mozgásszervi problémák

A cikksorozat utolsó részében nézzünk néhány olyan gyakori mozgásszervi problémát, panaszt, melyre kiválóan alkalmazható a kinezio tape.

Lazító ragasztások

Biztos éreztük már, hogy egy-egy nehezebb nap vagy hét után be vannak feszülve vállaink, merevnek érezzük csuklyás izmainkat, esetleg fejünk is meg fájdul. A feszes, görcsös vállöv tüneteit kiválthatja azonban a stresszes életvitel is.

Egy lazító ragasztás segítségével befeszült izmaink ellazulnak, a vér és nyirokkeringés fokozódik, könnyebb lesz az adott szegmens vér, és oxigén ellátása, így fejfájásunk is nagy valószínűséggel elmúlik.

Tenisz könyök

Ez a jelenség nagyon gyakori a gépírók, számítógép előtti munkavégzők esetében. A gyulladás főként azokat az ínakat érinti, amelyek visszafeszítik a csuklót, így a fokozott igénybevételtől ezen ínak, valamint az izmok tapadási helyén lassan kialakuló csonthártyagyulladás is panaszt okozhat.

Az izmok a túlerőltetéstől befeszülnek, merevvé válnak, keringésük, anyagcseréjük lecsökken. Egy szakszerűen elhelyezett tape szalag enyhíti a panaszokat, fokozza az izmok anyagcseréjét, és segít ellazítani, pihentetni a problémás izmokat.

Centrál technika, stabilizáció

Olyan esetben, amikor nem az izom lazítása a fő szempont, hanem egy ízületi stabilizációt szeretnénk javítani – ilyen lehet például egy részleges oldalsó kereszt szalag szakadás a térd ízületben – ilyenkor centrál technikát használunk.

Indikáció lehet még a térd ízület fájdalma, instabil térd ízület, porckopás, patellofemorális fájdalom, „futótérd” vagyis Illiotibialis szindróma.

A centrál technika kiválóan alkalmazható a trigger pointok kezelésében is. Trigger pointnak az adott izomban összegyűlt feszülési központot nevezzük. Biztos éreztük már, amikor masszázs közben egy adott pontot megnyomva hirtelen relatíve nagy fájdalmat érzünk.

Ezek azok a pontok, melyek nagy figyelmet érdemelnek, ha enyhíteni szeretnénk az adott túl erőltetett izom tónusát.

Derék panaszok

Napjaink gyakori, már-már járványszerűen terjedő mozgásszervi panasza a derékfájás. Az emberi szervezet nem az ülésre lett teremtve, így aki ülő munkát, és mozgásszegény életmódot folytat, elkönyvelheti, hogy idővel meg fognak jelenni a gerincével kapcsolatos mozgásszervi elváltozások.

Mivel a derék panaszoknak számtalan oka lehet, ezért fontos, hogy először a pontos diagnózist állítsuk fel szakorvos segítségével. Amennyiben az izmok túlműködése, a feszes izomtónus miatt lép fel derékpanasz, a taping kiváló technika lehet, hogy ezeket az izmokat ellazítsa.

Fontos azonban utána járni, hogy mi okozza ezen izmok túlműködését (rossz testtarás, porckorong elváltozások, stb.), és mielőbb elkezdeni a kiváltó ok orvoslását.

Schlatter-Osgood szindróma

A fiatal, még növésben lévő serdülőknél gyakran előforduló, a sípcsont felső részét, a térd alatti pontba lokalizálódó fájdalmas, csontelhalási folyamat az úgynevezett Schlatter-Osgood szindróma.

A panaszos a sípcsont felső részén lévő „dudort” fájlalja, a sportolás nehézkesen, vagy egyáltalán nem kivitelezhető.

A diagnózis felállítása után a kezelés pár hetes pihentetés, felmentés a tornaórák alól, gyulladás csökkentők szedése, illetve a fájdalom mérséklésében nagy segítség lehet a kinezio taping is.

Teljesítménynövelés, kinetikus láncok

A téma még gyerek cipőben jár, de egyre elfogadottabb az a nézet, miszerint az izmokat nem egyesével kell vizsgálni (tipikus eredés – tapadás elve), hanem több izomból álló izomláncok szemszögéből.

Az izmokat úgynevezett Fascia, azaz izompólya réteg köti össze egymással, mely behálózza egész testünket, védi, és körbe öleli izomzatunkat.

Minden sportágnak meg van a magára legjellemzőbb speciális mozgása, és az ehhez szükséges izomláncok, amelyek a legjobban terhelve vannak. Nézzünk példaképp egy futást: a futás során a legjobban igénybe vett izomlánc a hátulsó izomlánc (back powerband chain), ami az Achilles-íntól a vádli, combhajlító, farizmokon át halad a gerinc melletti izmokon, egészen a tarkónkig.

Mivel ezek az izmok összeköttetésben vannak a fascia rendszer által, így ha egy adott szegmens túlterhelődik, akkor az hatással lesz az összes többi izomra is az adott kinetikus láncon belül. Tehát, ha a vádli a túlterheléstől feszes lesz, és trigger pointok alakulnak ki, akkor az egész hátulsó izomláncnak romlik a teljesítő képessége, rövidebb lesz a lépéshossz, befolyásolja az egész testre kiterjedő mozgásunkat.

Bármelyik részen túlterhelődés, sérülés következtében letapadások jöhetnek létre a fascia rendszerben, mely az egész kinetikus láncra hatással lesz, további letapadások, tartás, vagy mozgásbeli elváltozások jöhetnek létre.

Ha a futást vesszük alapul, akkor a hátulsó izomlánc mentén felragasztott kinezio taping lazítja, tehermentesíti a fascia rendszert, rugalmasabbak lesznek a kötőszövetek, ezáltal javul a teljesítmény az adott sportolónak.

Minden sportágnak meg van az az adott izomlánc, vagy izomláncok, melyek a legnagyobb terhelésnek vannak kitéve a mozgás során, így az ezeken végigvezetett kineziológiai szalagok nagyban befolyásolják a sportolók teljesítményét.

A fentebbiekből most már láthatjuk, hogy miért van egyre több olimpián, világversenyen kineziológiai szalag a sportolókon, hiszen ha a tudomány segítségével legálisan tudják javítani sportteljesítményüket, akkor miért ne használnák ki ezt a kivételes eszközt?

 

Ezzel a cikkel a végére értünk a kineziológiai, és sport taping témakörének. Bízom benne, hogy sikerült eloszlatnom a kételyeket a tape alkalmazásával, működési elvével kapcsolatban, és sikerült felkeltenem az érdeklődést iránta.

Nem utolsó sorban szeretném megköszönni Feövenyessy Krisztina – alternatív mozgásterapeutának, hogy támogatott abban, hogy ez a három részes cikksorozat létrejöhessen.

Írta: Horváth Szabolcs